Réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban....

EXT. Űr

A csillagos űr adja a hátteret a főcímhez. A nézőtől távolodva, a semmibe áttűnve fut végig a nyitószöveg a vásznon.

V I I I .   r é s z

A   S Ö T É T S É G   C S Á B Í T Á S A

Galaxisszerte nagy visszhangot keltett az Új Köztársaságban Luke Skywalker pálfordulásának híre. Az egykor ellene szövetkezett szenátorok komoly befolyásra tettek szert, háttérbe szorítván a szenátus higgadtabb tagjait.

Luke húga, Leia nemrég megszületett ikrei miatt egyre kevesebb időt tud politikai csatározásokkal tölteni.

A Jedi a Birodalom örököseinek társaságában komoly eredményeket ért el. Az admirális katonai erejének segítségével megszilárdították uralmukat a szektoraik felett, és szórványosan megkezdődtek a támadások a Köztársaság rendszerei ellen....

Egy sikló suhan el vadászkísérete társaságában a kamera előtt, és egy birodalmi csillagromboló felé tart. Lassan beemelkedik a hangárba, majd szárnyait felhajtva leszáll. Rohamosztagosok állnak alakzatba az utas fogadására. Luke Skywalker jön elő a siklóból, az admirális fogadja. Luke továbbra is megszokott fekete öltözetében van, de elvesztett fénykardja helyett nem készített másikat. Az admirális könnyed meghajlással üdvözli. Luke közli: sikerrel járt, újabb rendszer csatlakozott hozzájuk. Az admirális hozzáteszi, hogy ehhez még egy TIE-vadászukra sem volt szükség. Luke bólint, aztán folytatja: tudomására jutott, hogy köztársasági hajókkal csaptak össze a közeli szektorban. Az admirális elismeri, hogy így történt, majd megjegyzi: ez előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik, ha nem változik az álláspontjuk. A Jedi elnéz a katonák feje felett, majd tűnődve azt mondja: „Meglehet, hogy hamarosan ennek is eljön az ideje.”

A Coruscanton már alkonyodik, de a szenátus munkája még nem ért véget. Az egyik szenátor épp befejezi dühödt kirohanását szenátortársa ellen. Mon Mothma végül megvonja tőle a szót, de ekkor újabb képviselő emelkedik szólásra, aki ott folytatja, ahol az előző abbahagyta. Leia kivételesen részt vesz az ülésen. Nagyot sóhajt, látva a felfordulást. És azt is látja, hogy a heveskedő szenátor egy pillanatra összenézett Obra-aski szenátorral, aki népes csapata társaságában ül páholyában. Egy alak lopakodik be titokban Leia páholyába: Han. Hátulról átöleli feleségét, aki azonban közli vele: már akkor érezte jelenlétét, amikor belépett az épületbe. Han ferde grimasszal veszi tudomásul, hogy nem sikerült a meglepetés, majd körülnéz a hatalmas teremben. „Dicső szenátoraink ismét a helyzet magaslatán állnak” – mondja. Leia azonban komolyan veszi, és így szól: Ha nem kerülnek oda hamarosan, nagy bajba kerül a Köztársaság. „Ezek egymást marják, miközben kívülről is szaporodnak a bajok. És ilyen megosztottságban nem tudnánk sokáig ellenállni egy hatalmas offenzívának.” „Bízzunk benne, hogy ezt odaát nem tudják.” – mondja Han. Leia félrenézve mondja: „Luke odaát van.” Kis csönd támad, majd Han elhívja Leiát haza, hogy megnézzék az ikreket. A nő elmosolyodik, feláll, még egyszer körülnéz (most már épp egy katonai javaslat a téma), majd együtt kimennek.

Ackbar admirális tart eligazítást katonáinak a Köztársaság hajóinak kíséretéről szóló rendelkezés végrehajtásáról. Az egyik pilóta nehezményezi, hogy ennyi feladatot rónak rájuk. Ackbar megérti, de nem tud mást tenni: nem lehet az adott szektor hajóira bízni mindent, mert jelenleg a tagrendszerek némelyike nem bízik meg másban, csak a közös hadseregben. Wedge megjegyzi: sokan még abban sem bíznak. Ackbar úgy tesz, mintha nem hallotta volna, és befejezi az eligazítást. A pilóták elindulnak a vadászaikhoz, az úticél a Radtam-rendszer.

Han és Leia az ikrekkel, Jacennel és Jainával játszanak a lakosztályukban, majd lefektetik őket aludni. Artu egy félreeső sarokba gurul, Thripio kikapcsolja magát éjszakára. Leia fiatal asszisztense és bizalmasa, Mira is elbúcsúzik a családtól és kimegy. Hanék megcsókolják a kicsiket, majd ők is pihenni térnek. Leia úgy tervezi, tovább folytatja a Jedi-kiképzést, egyedül. Han hallgat, majd igazat ad feleségének – bármikor szükség lehet az Erejére.

Had Abaddonon, az admirális rezidenciájában komoly megbeszélés folyik. Luke kifejti elképzeléseit a további feladatokról. Valamelyik tiszt közbevetőleg megjegyzi: a gyors sikereknek köszönhetően hamarosan komoly hiány lesz a Birodalomban a tibannagáz, a sugárfegyver-töltények és a hajtómű-folyadékok nélkülözhetetlen alapanyaga. Az admirális helyteleníti a közbeszólást, úgy véli, ennek nincs itt az ideje. A készleteik még elegendőek. Luke lezárja a vitát: „Hamarosan ezzel is foglalkozunk.” Ezután folytatja az általa kiszemelt rendszer meghódítási tervének ismertetését. Az admirális figyelmesen hallgatja, de néhány parancsnok félszívvel figyel csak oda. Amikor Luke kijelenti, hogy a célpont könnyű préda lesz, az egyik tiszt, Antir ezredes már nem bírja tovább, és felpattan. Dühösen letorkolja a Jedit, mondván, tudomása szerint annak a szektornak igen erős hadserege van. Nem tartja valószínűnek, hogy legyőzhetik. Luke hűvösen megjegyzi: bízzák rá. A tiszt még mindig elégedetlenkedik, mire az admirális megkérdi: óhajt talán további bizonyítékot arra, hogy a terv sikerülhet? Hirtelen mindenki elcsendesedik és minden szempár Luke-ra irányul. Végül a tiszt meghátrál: „Nem.” „Helyes.” – mondja Luke.

A tárgyalás után már csak az admirális és Luke beszélgetnek, egy másik, kisebb teremben. Luke-nak nem tetszik, hogy nem mindenki ért egyet vele, hiszen láthatták, mire képes. Az admirális türelemre inti, és biztosítja, hogy mindent megtesz a meggyőzésük érdekében. Luke kijelenti: maga vezeti a csapatokat a Radtam-szektorban, és minél hamarabb el kell indulniuk, amíg a szektor hadseregének gyenge az űrflottája.

A Zsivány-osztag és az általuk kísért hajókaraván kilép a hipertérből a Radtam mellett. A flotta elindul a bolygó felé. Ekkor hirtelen két csillagromboló jelenik meg a bolygó másik oldala felől közelítve. A Zsiványok támadóállásba nyitják szárnyaikat. Wedge rádión szól a társainak: nem tud kapcsolatba lépni a felszíni véderővel. Közben vadászgépek tucatjai támadják meg a köztársasági hajókat. Luke az egyik csillagrombolón van, a parancsnoki hídon. Hátratett kézzel, csukott szemmel meditál. A birodalmi erők komoly károkat okoznak az egyik köztársasági cirkálónak, amely robbanásközeli állapotba kerül. Az X- és Y-szárnyúak kénytelenek biztonságos távolságba húzódni tőle. Wedge arra utasítja az Y-szárnyúakat, hogy bombázzák meg a rombolókat, ne törődjenek a vadászokkal. A lomha bombázók a parancsnak megfelelően a rombolók felé indulnak. A rombolón egy alacsony rangú tiszt siet Luke-hoz, és közli az eseményeket. Luke továbbra is csukott szemmel válaszol: tudja. Arcizmai megfeszülnek a koncentrálástól. A TIE-vadászok egy kisebb csapata leválik a többitől és a bombázók felé indul. Az egyik Y-szárnyú pilótája szokatlan hangot hall. A műszerpult fényei pirosra váltanak. Luke tovább koncentrál, mélyen kinyúl az Erőért. Az Y-szárnyúak vezérhajójának hirtelen megreped a szárnya, a mögötte levőnek pedig akadozni kezd a hajtóműve. Az egyik pilóta azt mondja, szerinte vissza kéne fordulniuk. Ekkor jelentkezik be Wedge rádión, jelentést kér. A vezér tétován azt mondja, műszaki hiba miatt nem tudnak lőtávolba érni. Wedge feléjük indul, de ekkorra a TIE-vadászok is beérik őket, és lézertüzet zúdítanak a lomhán kitérni próbáló Y-szárnyúakra. Néhány vadász felrobban. Wedge dühösen visszahívja a megmaradt hajókat, és a flotta felé fordul. Annak azonban már csak a roncsai vannak meg: a bolygó felszíni fegyverzete a csata során apránként szétlőtte a hajókat. Megdöbbenten látja, ahogy az utolsó transzporthajó is porrá omlik egy, a felszínről jövő lövéstől. Kiadja a visszavonulási parancsot. A TIE-vadászok ugyanebben a pillanatban visszafordulnak rombolóik felé, nem üldözik őket tovább.

Leia végigmegy a folyosón, mely Mon Mothma irodájába vezet. Az őrség félreáll az útjából, ő pedig belép az irodába. Ackbar és Wedge vannak benn. Ahogy belép, csend lesz. Leia megkérdi, miért hívta őt Mon Mothma ide, hiszen ez nyilvánvalóan katonai megbeszélés. Wedge elmondja, mi történt a Radtam mellett. Kiemeli, hogy az ellenség gyakorlatilag minden lépéséről előre tudott, egyszerűen tehetetlen volt ellene. Arról nem is beszélve, hogy hirtelen mekkora műszaki hibák léptek fel. Ackbar szerint ez nem lehetett véletlen. Leia hozzáteszi: „Luke volt az.” Ismét csend támad. Ackbar megjegyzi: soha nem hallott még arról, hogy valaki ilyenre legyen képes. Luke-ról sem gondolta volna. Leia azt mondja, az Erő hatalmas, és csak a Jedin múlik, hogy használja ezt fel. Mon Mothma megkérdi, mit lehetne tenni, hiszen ami eddig legfeljebb kétséges lehetett, az most már teljesen biztos: Luke Skywalker az ellenségük. Leia szerint van még remény, hiszen nem ölte meg Wedge-éket, bár a jelek szerint megtehette volna. Ackbar közli, hogy mély fájdalommal bár, de egyetért az elnöknővel: Luke az ellenségük, mégpedig a jelek szerint az egyik legveszélyesebb. Lépéseket kell tenni a megfékezésére. Wedge szkeptikusan visszakérdez: „A legnagyobb tisztelettel, admirális, szeretném megtudni, milyen lépéseket tart elképzelhetőnek?” Leia halkan megszólal: talán ő megállíthatja. Ackbar szerint ez szinte lehetetlen, bár nem tudja, milyen hatással lehet a nő a fivérére. Mindenesetre felveszi a kapcsolatot Rieekan tábornokkal, hogy megkezdjék stratégiájuk kidolgozását. Mon Mothma hajlik rá, hogy az admirálissal értsen egyet, de úgy gondolja, a jelenlegi helyzetben luxus lenne kiengedni a kezükből bármilyen vékonyka szalmaszálat is, mely a megoldás reményével kecsegtet.

Leia a lakóépület tetején az Erő-használatot gyakorolja. Bekapcsolja a Luke által készített kardot. Beindítja a gyakorlógömböt és elkezdi a tréninget. Egy-két lézerlövedék eltalálja, ekkor felszisszen. Hamarosan egyre jobban megy neki, egyre gyorsabban és elszántabban küzd. Artu a kicsit távolabbról, majdnem a tető széléről nézi a nőt. Ámulatában hangosan csipog. Thripio tűnik fel az ajtónál. Artu észreveszi, és fejét felé fordítva, örömében csipogva gurul droidbarátjához. Ekkor azonban a kerekei megbillennek egy peremen, és a kis droid elkezd lefelé csúszni, a tető széle felé, ahol hatalmas mélység várja. Ijedtében felvisít – Thripio hangos jajveszékelésével kísérve –, ám ekkor hirtelen megáll a mozgása. Leia nyújtotta ki a karját, és az Erővel megfogta a kis robotot. Artu lassan a levegőbe emelkedik, és Leia a tető biztonságos részére lebegteti. A droid megkönnyebbülten csippant párat. Leia odamegy hozzá, megsimogatja, közben megnyugtatja a protokolldroidot is. Az azonban tovább zsémbel Artuval. Leia elgondolkodva elmosolyodik, majd újra bekapcsolja kardját.

Luke saját lakosztályában meditál Had Abaddonon. Hirtelen valami zavart érez az Erőben. Egy hangot hall a semmiből: Ben hangját. „Luke… Sötét útra léptél, és ez csak a vesztedet okozhatja.” Luke megdöbbenten néz körül a szobában, de nem látja Ben szellemét, csak a hangját hallja. „Ben…? Nem! Én rendet teremtek!” – válaszolja. „Térj vissza, míg nem késő, Luke! Mielőtt mindent tönkreteszel. Ha a sötét oldalt választod, végül egyedül maradsz” – figyelmezteti a testetlen hang, majd Luke érzi, hogy megszűnt az öreg Jedi jelenléte. Az ablakhoz lép és kibámul az éjszakába. Csillagok alig látszanak, a fekete felhők szinte mindent eltakarnak. Csak a lenti város néhány fénye pislákol. Végül elhatározza magát, és elsiet.

Egy sikló száll fel a birodalmi főbolygó egyik leszállóplatformjáról, és az űr felé indul.

Han és Leia reggel beszélgetnek a lakosztályukban. Artu felszolgálja a reggelit. Leia megköszöni, és férjéhez fordulva azt mondja: úgy érzi, hogy a Köztársaság ezzel a hozzáállással tehetetlen Luke ellen. Egyszerűen esélyük sincs ez ellen a harcmodor ellen fellépni. Ő is tehetetlennek érzi magát. Han hallgat, majd kiböki: „Van egy ötletem.” Mindenki meglepetten néz rá, még a droidok is.

A szenátusban Obra-aski szólal fel. Úgy véli, a hadsereg legutóbbi sikertelenségeiben szerepe lehet annak is, hogy a vezetői nem látják el feladatukat kellő alapossággal. Cseppet sem meglepő módon azonnal támogatókra talál. A szenátorok eredményeket és biztonságot követelnek. Obra-aski továbbmegy: ellentámadást javasol. Az elnöknő azt mondja, nem a szenátus dolga a közvetlen stratégia kidolgozása, hanem a hadvezetésé, és ezzel lezártnak tekinti a témát. Obra-aski helyesbít: a hadügyi bizottságnak van beleszólása ezekbe, csak a Coruscant visszafoglalása és a Köztársaság kikiáltása óta még nem éltek vele. Mon Mothma ellenkezni akarna, de inkább nem mond semmit.

Rieekan, Ackbar és Solo ülnek Mon Mothma irodájában. Egy hadműveletről tárgyalnak. Solo előhozakodik a tervével. Azt mondja, a Sernart kiválóan alkalmas helyszín lehet arra, hogy egy Jedit egyenlő esélyű harcra kényszerítsenek. „Önnek pedig nagy tapasztalata van az ilyen körülmények közötti repülésben” – teszi hozzá Ackbar. Solo bólint, majd folytatja: „Csak valahogy rá kell venni, hogy hajlandó legyen harcolni.” Rieekan elmondja, hogy az újabb kémjelentések megerősítik: a Birodalomnak gázutánpótlási gondjai támadtak. A terv tehát sikerrel járhat. Mon Mothma megjegyzi: be kellett vonnia a szenátus hadügyi bizottságának újonnan megválasztott elnökét is. Ackbarék várakozóan néznek az ajtóra: Obra-aski szenátor lép be. Az irodában megfagy a levegő. Rieekan az égre emeli tekintetét. Ackbar a padlót nézi. Solo kibámul az ablakon, mint aki valami roppant érdekeset vett észre, közben pedig idegesen matat fegyvertokjánál. Mon Mothma diplomatikus üdvözlőmosollyal fogadja a szenátort. Obra-aski könnyedén beleereszkedik az egyik üres székbe, és int a többieknek, hogy nyugodtan folytassák csak, ne zavartassák magukat. Han elhúzza a száját. Rieekan megemlíti: reméli, a szenátor tisztában van vele, hogy minden, ami itt elhangzik, szigorúan bizalmas, majd folytatja a terv ismertetését. Ennek lényege, hogy mézesmadzagként bevetnek egy bolygót, mely fontos nyersanyagforrás lehet a birodalmiaknak, és lehetőséget ad nekik a köztársasági hadsereg egy részének megsemmisítésére is. Obra-aski roppant elégedetten állapítja meg, hogy ezek szerint elfogadták javaslatát az ellentámadásról. Ackbar kifejezéstelenül rábámul halszemeivel, majd úgy folytatja, mintha semmit nem hallott volna. Azzal zárja mondandóját, hogy a Birodalom egy ilyen esélyt nem szalaszthat el.

Amikor Han visszaér a lakosztályba, Csubakka épp az ikreket tutujgatja. Meglepő módon cseppet sem félnek a behemót, szőrős vuki láttán. Leia megkérdi, hogy ment a megbeszélés. Solo piszkálódva megjegyzi: hát nem tudja megérezni a választ? Leia oldalba löki férjét: ne komolytalankodjon. Mellesleg, ha nagyon akarná, talán bele tudna látni a fejébe, de ezt soha nem tenné meg. Han megkomolyodva közli: megvan az engedély, holnap indulhat a flotta. És ő is velük megy. Leia ellenkezni akar, de Han félbeszakítja: a helyet ők ismerik a legjobban Csubival, muszáj ott lenniük. Leiának pedig eszébe se jusson, hogy velük akar tartani. Maradjon csak itt és vigyázzon a droidokra. A nevezettek erre méltatlankodva csipogni és beszélni kezdenek. Leia valami frappáns visszavágáson gondolkodik. Solo odalép hozzá és átöleli.

Luke egy csillagrombolón holografikus kapcsolatba lép az admirálissal. Az admirális épp egy kisebb összecsapást vezényel egy távoli rendszerben. Tekintetével követi a TIE-vadászok és az X-szárnyúak suhanását. A kommunikációs tiszt felszól a legénységi árokból: „Uram, hívása érkezett a magánvonalán. Luke Skywalker az.” Az admirális megköszöni, és int, hogy a hívást kapcsolják a híd melletti holopadra. Az admirális kimegy a hídról, megáll a holopad mellett és vár. Ekkor kibontakozik Luke áttetsző alakja, aki közli: a Köztársaság hamarosan egy felszíni különítményt fog a határvidék egyik rendszerére, a Sernartra küldeni. Nem tudja, mikor lesz ez, de a közeljövőben. Az admirális enyhén meghökken, amikor meghallja a rendszer nevét, vissza is kérdez: „A Sernartra?” Luke bólint, és azt mondja, meg tudja oldani. Hozzáteszi: a bolygó stratégiai szempontból roppant jelentős lehet, megszüntetheti a készleteik átmeneti hiányát is. Az admirális nem fogadja el teljesen az érvelést, szerinte túl nagy a kockázat. Felhívja a Jedi figyelmét arra is, hogy nem tudnak akármekkora haderőt odarendelni ilyen levegőben lógó határidőre.Luke magabiztosan kijelenti: mivel a Köztársaság sem vihet túl nagy sereget, neki sem lesz szüksége rá, a rombolón lévő egységek elegendőek lesznek. Az admirális rábízza a hajót, mondván: tegyen úgy, ahogy jónak látja, de azért kételkedik. Luke végezetül megjegyzi, sikerük komoly csapást jelentene a Köztársaságra. Ezután befejezi az adást, és csapatainak kiadja a felkészülési parancsot.

Egy közepes méretű lázadó flotta utazik a hipertérben. A vezérhajó fedélzetén Rieekan tábornok és Solo kapitány eligazítást tart. Csubakka ott áll mögöttük. Egy holografikus vetítőasztal mellett áll. Közli, hogy az úticéljuk a Sernart, mely, mint azt valószínűleg kevesen tudják, egy hatalmas, sűrű meteorfelhővel övezett bolygó a galaxis peremén. A pilóták meglepetten néznek egymásra, amikor az égitest holoképe felvillan előttük. Valaki megkérdezi, miért jó az, ha kapásból öngyilkosságot követnek el? Rieekan folytatja: a bolygó mágneses tere olyan erős, hogy meggátolja minden, ilyen elven működő eszköz használatát, kezdve a távolsági detektorokkal és a navigációs berendezésekkel: a felszín az űrből láthatatlan. Éppen ezért a felszínen és annak közelében csak a szemükre hagyatkozhatnak. Elmondja, hogy a meteorfelhő úgy jön létre, hogy a bolygó mélyében termelődő tibannagáz és a gravitációs ingadozások meglazítják a kéregstruktúrát, és a lazább rétegek időnként ki-kiszakadnak a felszínről, ahogy a gáz kirobban alóluk. Érthető tehát, milyen nagy stratégiai jelentősége van a bolygónak: gáz- és érclelőhely egyben. Solo megjegyzi: „Kissé nehézkes ugyan a kiaknázása, de tekintve a többi potenciális célpont távolságát, a Birodalom valószínűleg nem engedné át a Köztársaságnak a rendszert.” Wedge megkérdezi, hogy fognak ilyen viharos körülmények között leszállni? Rieekan válasza: „Elméletileg egyszerű. Detektálni lehet a stabilabb kőzetből álló kéregdarabokat, és ezekhez, mivel onnan nem szakad ki semmi – vagy csak ritkán – viszonylag tisztább út vezet.” Wedge megemlíti: mintha az hangzott volna el, hogy a távolsági mérőműszerek nem használhatók. Rieekan elhúzza a száját, és válaszol: „Nos, igen. De szerencsénkre néhány vakmerő szerencsevadász, akik csatlakoztak a lázadáshoz  – fejével Solo felé int, aki rendíthetetlenül mosolyog –, ismertek olyanokat, akik bányásztak a bolygón, és megvannak a feljegyzéseik.” Solo hozzáteszi: „Ami pedig még jobb: a Birodalom ezt a rendszert soha nem kolonizálta, nincsenek is róla részletes információi.” Gerion belevág: „És nem is szerezhetik meg azokat.” Rieekan helyesel: „Úgy van. Ez a mi előnyünk.” A hátsó sorból egy hang válaszol: „Az ő előnyük pedig Skywalker.” Rieekan elismeri, de hozzáteszi: „Az ő képességeiből és a mi tudásunkból származó előny kiegyenlíti egymást. Ennél jobb helyzetet egyszerűen nem tudunk kikényszeríteni.” Ekkor felvillan egy jelzőfény: hamarosan kilépnek a fénysebességről. Rieekan jelt ad a pilótáknak, hogy készüljenek. Solo rácsap Csubi hátára, és kisietnek a többiekkel együtt a teremből. Csubi elszántan bömböl egyet.

A köztársasági flotta kilép a bolygó mellett. Élőben még szörnyűbb, mint hologramon: hatalmas, áthatolhatatlannak tűnő meteorfelhő alatt átsejlik egy piszkosszürkés színű, torznak tűnő planéta, melyről időnként apró narancssárga foltok válnak le. A hangárokból vadászok indulnak el, kísérő formációt vesznek fel. A vezérhajó, egy közepes méretű Dreadnaught dokkjából kiemelkedik a Millennium Falcon. Rieekan a vezérhajó hídjáról irányítja a leszállást. Solo egy darabig fürkészi a szemével a bolygót, majd rádión szól a tábornoknak, hogy a Falcon komputerében tárolt adatok még használhatóak, és ők elindulnak előre. Rieekan kiadja a többi egységnek a parancsot: „A vörös szakasznak irány a kettes bejárat! Zöld szakasz: önöké a hármas! A vadászok vegyenek fel széli helyzetet a nagy hajók előtt, és a lézereikkel tisztítsák meg a terepet!” A vörös jelzésű X-szárnyú és a zöld A-szárnyú vadászgépek a parancsnak megfelelő pozíciókba állnak, és megkezdődik a leszállás. A vezérhajó stratégiai hologramján is jól követhetőek az események. A Falcon viszonylag könnyedén suhan a „tisztább” úton, ahol csak éppenhogy könnyebb a haladás. Az X-szárnyúak követik, lézereik felvillannak, apró porszemekké zúzva a meteortörmeléket, amely az útjukba kerülne. A hajók kissé megkarcolódnak, az egyik vadászt oldalba kapja egy nagyobb darab, és felrobban. A jóval fordulékonyabb A-szárnyúak egy kissé szűkebb járaton mennek át. Ők is vadul tüzelnek, pörögnek, és az egyikük hajóteste súlyosan megrongálódik. A gépek többsége azonban, ha nehezen is, de átjut a felhőn, és Solo vezetésével szinte mindenki beér a tisztább légköri régióba. A felszín igen kietlen, erős a szél. A távolban homályos narancssárga gázgömbök púpozzák fel a felszínt, majd kiszabadulnak, és darabokra szaggatják a kőzeteket.  A kiszakadó kéregdarabok szürke foltokként száguldanak az űr felé. A leszállóhely azonban valóban stabilnak látszik. Solo előremutat: „Csubi, oda tegyük le a gépet.” Az egyik pilóta megjegyzi, ezen még így is nehéz volt átjönni, nemhogy vaktában. Rieekan jelt ad a leszállás megkezdésére. A csapatok nagy része épségben landol.

Leia éjjel felébred a coruscanti lakosztály hálószobájában. Valami láthatóan zavarja. Felkel, odamegy az ikrekhez, akik igen nyugtalanul alszanak. Halkan csitítgatja őket. Thripio megkérdi, mi a baj. Leia azt mondja, valami veszedelmes dolog közeledtét érzi. A protokolldroid ijedten kiált fel: „Jaj, tervezőm! Ide közeledik?” – kérdezi. Leia tétovázva mondja: „Nem… messze innen. A Sernarton. Luke hamarosan ott lesz… és valami baj fog történni.” Thripio megjegyzi: „Ez az a rendszer, ahová Solo kapitány elindult, ha nem tévedek.” Leia könnyes szemmel bólint. Thripio azzal próbálja megnyugtatni úrnőjét, hogy ők itt úgysem tudnak mit tenni. Ezzel aztán nagyon sikerül megnyugtatnia. Az ikrek felsírnak. Artu felháborodottan füttyög, Thripio értetlenül fordul oda hozzá: „Miért, valami rosszat mondtam?”

A Sernart mellett egy birodalmi csillagromboló lebeg, vadul tüzelve a törmelékre. A róla indított leszállóegységek épp most birkóznak a meteorfelhővel. Egy-két kísérő vadász máris felrobban. Luke a vezérhajó hídjáról nézi, ahogy leamortizálódik néhány egység. Szól a kommunikációs tisztnek, hogy keressenek tisztább foltokat a meteorfelhőben, és próbáljanak a sarkok felől közelíteni. A legénységi árokból felkiált neki egy tiszt: „Uram, a távdetektorok használhatatlanok!” A művelet sikertelenségét látva egyre ingerültebb lesz, de ennyi embert még ő sem tud az Erővel irányítani. Végül a szárnysegédhez fordul, és rádörren: „Adjon egy hajót! Majd én leviszem a csapatokat!” A segéd megfélemlítetten közli, hogy a legjobb, amijük van, egy módosított TIE-Interceptor a hangárban. Luke-nak ez megfelel: „Szóljon a csapatoknak, hogy várjanak rám, és megérkezésemig távolodjanak el a meteorfelhőtől!” Ezután kisiet a hídról.

Egy TIE-Interceptor emelkedik ki a romboló hangárjából, két másik mögötte kissé lemaradva kíséri. Luke a vadászgépével egyenesen a meteorfelhő felé veszi az irányt. Behunyja szemét, koncentrál, majd meredek szögben megdönti a vadászt és felgyorsít. A kísérők követik, majd kicsivel később a flotta maradéka is elindul. Sérülések így is vannak, de jóval kevesebb, mint az előző próbálkozásnál. Luke vadul, dühösen manőverezik a meteorfelhőben. Egy meredek kanyarodást hajt végre, amit az egyik kísérője már nem tud követni, és beleszáguld egy nagyobb meteordarabba. A robbanás felhőjén több vadászgép is átsuhan, kisebb-nagyobb sérülésekkel. Végre Luke kiér a sűrűjéből, a felszín közelébe. Rádión szól a többi egységnek: „A vadászok készüljenek légi összecsapásra! A lépegetőket rakják le… – a műszerfalon lévő digitális pozicionálóra és a radarra pillant, hogy az irányt megállapítsa, de azok csak sisteregnek – arra a lapos területre előttünk!” Ahogy ez elhangzik, a köztársasági vadászgépek elárasztják el a légteret előttük, és hevenyészve elrejtett, felszíni turbólézerütegek nyitnak rájuk zárótüzet. Pár birodalmi vadász rögtön megsemmisül, a többiek szétszóródnak a szélrózsa minden irányába. Néhány leszállóegység sikeresen földet ér.

A köztársasági haderő felszíni támaszpontjáról Rieekan kiadja az utasításokat: „Figyelem! Az űrvadászok maradjanak a kijelölt magasságban! A hajóik légköri manőverezésre nem alkalmasak, ezt tartsák szem előtt! Célozzanak a leszállóegységekre!” A Zsivány-osztag és a Millennium Falcon ívbe fordul, és megsorozzák a leszállóegységeket. Az egyik behemót felrobban. Ahogy zuhan, az oldalpáncélja kiég, és láthatóvá válnak a benne lévő lépegetők. Végül az egész becsapódik a földbe. A köztársasági vadászok (mindössze kéttucatnyian) komoly előnyben vannak: ők úgy-ahogy ismerik a terepet – pláne Solo –, Luke pedig nem tud egyszerre ennyi tényezőre figyelve egy egész hadtestet koordinálni az Erővel. Úgy néz ki, számításaik beválnak, a birodalmi vadászok és transzportok sorra hullanak.

Luke dühösen rátámad vadászával a köztársaságiakra. Mivel űrvadásza van, ez a légkör alsóbb rétegeiben nem használható, tehát nem tudja kilőni egymaga a felszíni ütegeket. Rádión parancsot ad a leszállóegységek parancsnokainak, hogy készítsék elő a megmaradt légköri vadászgépeket. Az egyikük értetlenül visszakérdez: mégis, hogy indíthatnák el a gépeket, amíg le sem értek a felszínre? Luke-nak azonban van válasza: beélesít egy kis hatótávolságú lövedéket, és rálő a saját transzportjára. A páncélzat meghasad. Luke közelebb repül, és lézerágyúival tovább szélesíti a rést, majd rádión szól, hogy sürgősen szálljanak fel a hajóik. Azok kirepülnek a zuhanófélben lévő transzportból, és a lázadó vadászok felé suhannak. Némelyikük a felszín felé indul, és lead néhány lövést a turbólézerágyúkra.

A köztársaság eddig egyértelmű előrenyomulása lassan kezd akadozni. Két felszíni ütegük robban fel. Rieekan a holopadon figyeli a távolabbi eseményeket, és látja, hogy már pár lépegető is beballagott a csatatérre. Szól a felszíni hadtest parancsnokának az új veszélyről. A rejtett hangárból néhány lebegő tank siklik elő, és a lépegetők felé száguld. Rakétákat lőnek ki rájuk, az egyik lépegető pár találat után összeroskad. Közelebb érve lézerpárbaj bontakozik ki köztük a felszínen.

Solo közben a vadászgépekkel van elfoglalva. Az egyik támadó szárnyat Wedge-ék segítségével leválasztják a többitől, és a stabil felszín széle felé terelik. Az egyik TIE-vadász kisodródik, és belekerül egy kirobbanó narancsszínű gázbuborékba, mely magával sodorja. A többit a kőzetdarabok intézik el. Ezután az X-szárnyúak visszafordulnak, és észreveszik, hogy pár hajójuk komoly veszélybe került: Interceptorok üldözik őket. Wedge hamar kiszúrja a meglepően ügyes, módosított Interceptort is. Úgy dönt, néhány társával megtámadják a vadászt, a légsiklókat pedig a lépegetők ellen indítja, a tankok támogatásaként. Gerion és Ternas, a két testvér egymás mellett maradnak X-szárnyúikkal, és frontálisan megtámadják a legközelebbi Interceptorokat. Solo a lépegetők ellen indul. Meredek süllyedésbe viszi a gépét, három társa követi.

Néhány légsikló és A-szárnyú A birodalom visszavágból már ismert technikát kezdi alkalmazni a lépegetők egy része ellen, melyeket nem talált el egy rakéta sem: szigonnyal összekötözik a lábukat. A levegőből felbukkan a Falcon, és ahogy ívben végigrepül fölöttük, egy rakétát lő a megbénított lépegetőre, mire az összeomlik. A lázadók megköszönik a jókor jött segítséget. Solo szokásos szerénységével válaszol: „Ugyan, fiúk, csak szóljatok bármikor, ha kellenék.” Ezután ismét az űr felé startol.

Ternas becélozza a módosított Interceptort, nem tudván, hogy Luke vezeti azt. Szól bátyjának, hogy rárepül a célpontra. Gerion ellenkezik, látja, hogy milyen jó a pilótája. Ternas nem hallgat rá, kanyarodni kezd Luke gépe felé. Gerion aggodalmasan követi.

Luke figyelmezteti a pilótákat a közeledő vadászokra, majd egy gyors fordulat után kilövi Ternas X-szárnyúját. Gerion még nem ért lőtávolba. Látva öccse halálát, fájdalmában felüvölt, és dühében vakmerő manőverbe kezd: beleront a birodalmi vadászgépek tömegébe, és szerencsésen kilő közülük kettőt. Luke visszanéz a csapataira: több mint felük már odaveszett, a vakmerő X-szárnyú-pilóta pedig keresztülhúzott közöttük, és már messze jár. Az egyik vadászpilóta megkérdezi, mit tegyenek. Luke látja, hogy manőverezési képességeik korlátozottak, és kevés a légköri gépük a sikerhez. De nem hajlandó meghátrálni, parancsot ad a további előrenyomulásra, és beleveti magát a küzdelembe. Ahogy fordulóba dönti a gépet, látható, amint egy lépegető ronccsá lő egy köztársasági tankot.

Három szinten folyik a csata: a felszínen a lépegetők és a köztársasági felszíni ütegek és tankok küzdenek - jelenleg birodalmi erőfölénnyel. Felettük a néhány légköri birodalmi vadász veszi fel a harcot a lázadók légsiklóival, melyek többen vannak, de elsősorban a birodalmi lépegetőket támadják – az állásuk most döntetlen. Őfölöttük pedig űrvadászok: a Zsivány-osztag, pár A-szárnyú (ezek gyakran lemennek a sűrűbb légkörbe is, szintén a lépegetők ellen) és a birodalmi TIE-vadászok, valamint Interceptorok harcolnak, egyre egyértelműbb lázadó fölénnyel. Birodalmi transzport már egy sincs: ha akarnák, sem tudnák most már kivonni egységeiket a felszínről. A Falconban Solo Wedge-ék felé veszi az irányt, és jelez Csubinak, hogy adjon több energiát a hajtóműveknek.

Rieekan látja, hogy megfelelő távolságba, jobban mondva közelségbe értek a lépegetők, és kiadja a parancsot, hogy az első védelmi vonalat számolják fel, a megmaradt tankok pedig kezdjenek hátrálni. Ez a felszámolás pedig azt jelenti, hogy túlterhelik az automata lövegeket (a közelebbi a 1138-as számú), melyek ettől felrobbannak – és magukkal visznek a megmaradt négyből két lépegetőt is.

Wedge alacsonyan, a sűrűbb légkörben suhan X-szárnyújával. Erősen küzd a manőverezési nehézségek miatt, de sikerül alulról-oldalról megkerülnie a birodalmi egységeket. A zűrzavarban senkinek nem tűnik fel, hogy milyen közel ért az ellenséghez. Hirtelen emelkedni kezd, és vadul tüzelni kezd vadászával: a négy X-szárnyú és a közben odaért Falcon pillanatok alatt kilő tucatnyi birodalmi gépet: légköri és űrvadászokat is.

Luke figyelmét az előtte hirtelen feltűnő Falcon köti le, ezért későn érzi meg a veszélyt. Vadul kitérő manőverbe kezd, de egy sorozat eltalálja a szárnyát. A gép hirtelen instabillá válik. Ahogy az irányítással küzd, egy X-szárnyú egyenesen felé indul, szemből.

Wedge megcélozza a módosított Interceptort és teljes sebességgel szembeszáguld vele, folyamatosan tüzelve. Az utolsó sorozata eltalálja a szárny és a törzs illesztékét, majd hatalmas szikraeső borítja el a látómezőt. Vakon felkapja a gépet.

Luke Interceptorának leválik a szárnya, a gép pörögni kezd, és a felszín felé zuhan. A Jedi nem tud mit tenni, a gép irányíthatatlan. A Zsiványok közben megtizedelik a birodalmi vadászokat. Luke zuhanás közben kinyúl az Erőért, és megpróbálja lassítani a becsapódást. Tehetetlen dühében felüvölt – a karcsú vadászgép maradványának pörgése lassulni kezd, de még mindig zuhan. Wedge magasabbról úgy látja, hogy az általa meglőtt vadász be fog csapódni, ezért úgy dönt, nem szükséges utána menni és befejezni, amit elkezdett.

Luke fogcsikorgatva koncentrál, és lassan kezd eredménye lenni: a zuhanás csakugyan lassul, de nem eléggé. Már tisztán látszanak a felszínalakzatok, a gázfoltok, és az is kivehető, hogy a stabil rész peremére fog becsapódni. Ekkor leválik egy kéregdarab a felszínről, és ijesztő közelségben húz el mellette, hátborzongató süvítését is hallani. Egy pillanatra minden narancssárga lesz körülötte.

Rieekan a megfigyelőállásból látja, hogy a csata egyértelműen az ő javukra dől el. Parancsot ad, hogy az erőltetett előrenyomulást fejezzék be, alkossanak tömör frontot, és számolják fel a szigetszerűen megmaradt birodalmi csapatokat. Az űrvadászok térjenek vissza a kijelölt pozícióikra. A Falcon a felszín felé fordul, a megmaradt néhány X- és A-szárnyú követi.

Luke ronccsá vált gépe becsapódik a Sernart felszínére – lassabban ugyan, mint ahogy normális lenne, de még így is durvábban, mint ahogy az egészséges lenne.

Rieekan parancsot ad, hogy nézzék meg az összes roncsot, kutassanak túlélők után. Ő maga is beszáll egy siklóba, Hannal és Csubival együtt.

Lázadó légivadászok veszik körül a becsapódás helyszínét. A távolban több roncs is látható, körülöttük katonák. Néhány felszíni sikló és robogó is megérkezik, Rieekan és Han szállnak ki belőle. Közelebbről lászik, hogy egy test hever a maradványok között: Luke az. Rieekan óvatosságra inti az embereit. Ekkor fémcsikorgás hallatszik, és a roncsok eldeformálódnak. Luke felemelkedik a roncsból. Számos sebből vérzik, haja csapzottan lóg az arcába. Ruhája több helyen elszakadt, vérfoltok színezik. Han és a lázadó katonák fegyvert fognak rá. Luke rájuk néz, és előbbre lép – sántít, az egyik bokája lehetetlen szögben áll a lábszárához képest, de a másik is félrebicsaklik. A katonák tétován kibiztosítják fegyvereiket. Rieekan admirális megadásra szólítja fel a Jedit. Luke gúnyosan felnevet, és karját a vele szemben lévő katonák felé nyújtja, akik azonnal hátrazuhannak. Rieekan kiadja a tűzparancsot. Oldalról leadnak Luke-ra néhány lövést, de ő a roncsok mögé veti magát. Az Erővel elkapja egyikük fegyverét, és visszalő, eltalálva pár katonát. Ismét előbbre lép, másik kezével távolabbról fojtogatni kezdi a hozzá legközelebb álló katonát, maga elé lebegtetve pajzsként használja a lézerlövések ellen, majd élettelen testét a többi lázadó közé vágja. A lövések tovább záporoznak rá. Solo vadul lődöz, Csubakkával az oldalán. Egyik lövése Luke kevésbé sérült bokáját találja el. Luke Han szemébe néz, és felüvölt fájdalmában. Ekkor felpillantva meglátja az egyik légsiklót. Fénykard nélkül tehetetlen ellenük, és már menni is alig tud, ezért más megoldást választ: utolsó erejével átveszi a légsikló irányítását, és közé és az ellenség közé, a felszín felé taszítja. Rieekan észleli a veszélyt, és fedezékbe parancsol mindenkit, de néhányan már nem tudnak félreugrani: az Erővel mozgatott egyszemélyes vadászgép rájuk zuhan. Luke kihasználja a tűzszünetet, és gyorsan átbiceg a géphez. Felrántja a pilótafülke tetejét, és a szerencsétlen pilótát egy brutális Erőlökéssel kirántja székéből. A biztonsági hevederek elpattannak, és a lázadó teste kivágódik a fülkéből. Solo újabb lövései célt tévesztenek, lepattannak a hajó burkolatáról. Rieekanék is újra tüzelni kezdenek, de már késő: Luke beül, beindítja a gépet, és az űr felé fordítja. Csubakka nyílpuskája még párszor eltalálja a hajtómű fúvókáit, melyekből apró szikrák vágódnak ki. A légsikló apró ponttá zsugorodik a távolban. A lázadók győzelmet arattak, de a legfontosabb feladatot nem teljesítették: Luke Skywalker elmenekült előlük.

Luke-nak most is küzdenie kell az irányítással, mégpedig jobban, mint bármikor, mert a gépet felszíni, légköri manőverekre tervezték, a ritka légkörben nehezen boldogul. Az összes kijelző vörösen villog, és ahogy csökken a kinti légnyomás, vészjelzés szólal meg: szökni kezd a levegő. Közben az űrben cirkáló lázadó vadászgépek is becélozzák, és felé száguldva néhány lövést adnak le a gépére. Luke arca eltorzul a fájdalomtól és a gyűlölettől. Már kezdi elveszíteni az eszméletét, amikor beér a meteorfelhőbe. Meteorok sértik fel a sikló burkolatát, de ide legalább nem követik. Pár lézer még eltalálja, aztán megáll a lövedékzápor. Hangos sziszegéssel áramlik ki a levegő a pilótafülke illesztékeinél és a hajón frissen keletkezett réseken. A megsérült fúvóka egy darabja leszakad, a hajó hangos sistergéssel irányíthatatlanná válik. Egy meteor épp az elektronikai szekrénybe vágódik a hajótesten. Kék szikrák borítanak el mindent. Luke a kék ködön keresztül a távolban meglátja a csillagromboló ismerős alakját. Hirtelen minden elsötétedik.

Luke baktatartályban lebeg. Egész testét vágások, zúzódások borítják. A megsérült bokákat nem tudták megmenteni, amputálni kellett mindkettőt. Egy droid ellenőrzi Luke-ot. Az admirális aggodalmasan figyeli egy darabig, majd kimegy az orvosi szobából, át egy kis tárgyalóba. Ott néhány tiszt vár rá. Skywalker állapota felől érdeklődnek. Azt mondja, a droid szerint bizonytalan a sorsa, de az ő személyes véleménye az, hogy túléli. Antir ezredes szerint őrültség volt az egész akció, semmi szükség nem volt rá. Csak értelmetlen erőfitogtatás volt, ami ráadásul rosszul is sült el. Az admirális felhívja a figyelmét, hogy a nyersanyaghiány egyszer és mindenkorra megoldódott volna, ha sikerrel járnak. És amióta Luke velük van, mindezidáig ez volt az egyetlen kudarca. „De ez egyben azt is jelzi, hogy ő sem képes csodákra!” – mondja Antir. „Ahogy mi sem. De ő közelebb van hozzá.” – hangzik a válasz. Valaki más is megszólal: ő is ellenezte ezt a tervet, sőt, ami azt illeti, a Jedi bevonását is, már az elején. Az admirális figyelmezteti, hogy ezt már megtárgyalták, és el is fogadták az ő döntését. Eddig nem is kellett megbánniuk. Antir sötéten hozzáteszi: „Eddig.”

A Coruscanton Rieekan, Solo és Wedge befejezik beszámolójukat a sernanti csatáról. Mon Mothma irodájában vannak, Ackbar, Leia, Mira és Obra-aski is jelen van. Obra-aski szenátor nem bírja ki, hogy ne fejezze ki elégedetlenségét a kudarc miatt. Han gúnyos megjegyzést tesz a szenátorra, kiemelvén a politikus nyilvánvalóan remek stratégiai érzékét, aminek csakugyan komoly hasznát vehették volna – kár, hogy nem volt ott. Leia halkan jegyzi meg: lehet, hogy tényleg rosszabbra fog fordulni a helyzet, mert az Erőben hatalmas zavar kezdődött. Mira aggodalmasan, Obra-aski szkeptikusan néz Leiára, de örül neki, hogy Leia kivételesen egyetért vele.

A nap lemegy a Coruscanton. Leia, Han és Mira beszélgetnek a siklóban, hazafelé tartva a szenátus épületéből. Leia azt mondja, komolyan gondolta, hogy baj lehet. Úgy véli, ez a támadás csak még elszántabbá tette Luke-ot. „A megsebzett nandrivad a legveszedelmesebb” – mondja. Han kissé ingerült lesz, ő is dühös magára, amiért kudarcot vallottak. De nem tudja, mit lehet tenni, ő most egy időre kifogyott az ötletekből. Mira csendesen megjegyzi: bízik benne, hogy az Erő majd útmutatást ad Leia hercegnőnek.

Luke a lakosztálya teraszán áll. Komor, dühödt arccal nézi a tájat. Sérüléseiből már felépült. Néhány furcsa alakú szerszám és egy hosszúkás, harminccentis fémtárgy hever mellette.

Éjjel Leia az ágyban fekszik Han mellett. Hirtelen felpattannak a szemei, és a semmibe bámul. Légzése nehézkessé válik, úgy néz ki, mint aki komoly fizikai erőt fejt ki. Pár pillanat múlva magához tér, és értetlenül bámul szét a szobában. Solo is felébred mellette. Férje kérdésére Leia azt mondja, szerinte látomása volt: a Felhővárost látta, majd saját magát egy sötét helyen, egy magas toronyépületben. És ott volt egy fekete alak is, aki őt és az ikreit akarta. Han szerint csak rosszat álmodott. Leia ellenkezik, szerinte ezt az Erő súgta neki. „Rendben van. Akkor mit jelent?” – kérdi Han. Leia tétovázik, majd felkiált: „A Bespin… gázmezők… Lando veszélyben van! Értesíteni kell!” Han elismeri, ebben lehet valami. Leia szerint oda kéne küldeni néhány hajót. Han emlékezteti rá, hogy nem lenne túl jó ötlet, ha ő most előhozakodna ezzel, mivel a legutóbbi ötlete is sokba került a Köztársaságnak. Leia viszont azt mondja, ha ezt nem teszik meg, az még többe kerülhet.           

Az admirális végighalad a Luke lakosztályára vezető folyosón. A testőr tiszteleg neki és félreáll az útjából. Bent félhomály van, Luke az ablaknál áll. Az admirális azt mondja, örül neki, hogy Luke felépült. Luke háttal állva bólint, majd lassan megfordul. Új köpeny van rajta, erősebb vállbordázattal. Alatta van még egy sötét tunika is, a megszokotthoz hasonló, de annál elegánsabb fekete kezeslábason. Mechanikus bokái egy-egy fémpánttal vannak a lábszárához rögzítve. Az övén pedig egy új, sötét markolatú fénykard van. Forradásos arca elszántabb és hűvösebb, mint valaha: útja a sötét oldalra véget ért. Ahogy az admirális szemébe néz, az egy pillanatra elbizonytalanodik. Luke hűvösen közli: most már semmi sem állíthatja meg. Végre tisztán látja a dolgokat, úgy, ahogy ezelőtt sohasem. Az Erő immár még hatalmasabb benne. Az admirális bólint. Luke folytatja: szüksége van Leiára és az ikrekre. Beszéd közben lassan lépdel, lépéseit új bokái pneumatikájának alig hallható sziszegése kíséri. Az admirális nem ért semmit, erre Luke hozzáteszi, hogy velük van az Erő. Meg kell mutatnia nekik az igazi Erőt, hogy csatlakozzanak hozzá. Együtt sokkal többre lehetnek képesek, az egész galaxis behódolhat előttük.

Mon Mothma és Ackbar szkeptikus arccal hallgatja Solóékat. Kivételesen nem az elnöknő irodájában vannak, hanem az épület előtt, egy parkban. Mon Mothma azt mondja, a Bespin megvédéhez meg kell szerezniük a hadügyi bizottság engedélyét. Főleg, mivel nyoma sincs annak, hogy bármi veszély fenyegetné a rendszert. Leia emlékezteti az elnöknőt, hogy ez mennyire nem formális tárgyalás. Solo hozzáteszi: nincs itt semmiféle előterjesztés, ők csak beszélgetnek. Mon Mothma széttárja a kezeit: ha Ackbart rá tudják venni, mehetnek. Ha nem, ő maga tehetetlen ez ügyben. Ackbar elismeri, van esély rá, hogy a következő támadás ott lenne, de szerinte végtelenül csekély, hiszen a rendszer mélyen a Köztársaságon belül van. A Birodalomnak pedig most kicsit össze kell szednie magát, és biztos nem mennek neki fejjel a falnak a sernarti fiaskó után. „Szóval nem hajlandó segíteni nekünk?” – kérdezi Han. „Jól tudja, hogy nem erről van szó. De egyszerűen nem rendelhetek ki egy flottát oda, ahol semmi szükség rá. A jelenlegi helyzetben számos rendszert fenyeget valós, komoly veszély, nem hanyagolhatom el a kötelességemet feléjük. Sajnálom, Solo kapitány, de nem tudok mit tenni” – mentegetőzik Ackbar. Leiáék döntenek: ebben az esetben egyedül mennek oda.

Solo a lakosztályban helyesbíti Leia korábbi mondatát: ő és Csubi mennek csak, Leia itt marad. Leia méltatlankodik, de nem sokat, hiszen belátja: az ikrekkel kell maradnia. Thripio remegve kérdezi meg: „Ugyebár Artura és rám nem lesz szüksége Solo kapitánynak?” Majd Solo válaszát meg sem várva (aki egyébként amúgy sem figyel rá) odaszól Artunak: „Akkor mi itt maradunk Leia úrnővel. Jó utat, Solo kapitány!” – búcsúzik Hantól. Solóék elindulnak a hangárok felé. Mira tapintatosan vár a liftnél, míg Leia elbúcsúzik férjétől, és üdvözletét küldi Landónak.

A Falcon elindul az űr felé. A pilótafülkében Han ránéz Csubira. A vuki bólint, majd Solo megszólal: „Na, akkor előre, öreglány!” Meghúzza a hiperhajtómű karját és a hajó fénysebességre kapcsol.

Újabb megbeszélést tart a birodalmi vezetés. Mindenki a helyén ül már, csak Luke-ra várnak. Antir beszélni kezd. Ekkor lép be Luke. A döbbenet szinte tapintható – mindenki számára egyértelmű, hogy egy sötét lovag lépett be. Luke Antirhoz fordul: „Elnézést, ha valamiben félbeszakítottam.” Antir azt mondja, épp befejezte. Luke elégedetten bólint, és közli: megoldást talált a nyersanyaghiányukra. Hamarosan tovább folytathatják erős előrenyomulásukat. Meglepett morgás fut végig a társaságon. Luke folytatja: „A Bespin megfelelő lenne.” Antir közbeszól: „Megbocsásson, de az a rendszer messze az ellenséges vonalak mögött van. Mégis, hogy képzeli, hogyan tudjuk majd biztosítani az utánpótlást?” Luke nyugodt marad. Azt mondja, az itt jelen lévő tábornokok mindegyik vezérhajójára szüksége van. Nagyarányú frontális támadást intéznek majd az Anoat-rendszer és a Bespin ellen. Antir szerint ez őrültség, és ezt közli is Luke-kal. Hozzáteszi, nem hajlandó veszélybe sodorni a csapatait. Luke feldörren: „Csakugyan?” Arca hideg, elszánt maszkká válik, ahogy kezével Antir ezredes felé nyúl, és az Erővel fojtogatni kezdi. Antir kiemelkedik a székéből. A levegő  megfagy a teremben. Pár másodpercnyi csend után Luke halkan megszólal: „Szeretném, ha egyszer s mindenkorra tisztáznánk a szerepeket. Én eldöntöm, mi a leghasznosabb a Birodalom jövője szempontjából. Maga pedig megvalósítja. És nem tűrök ilyen tiszteletlenséget. Ezt jól jegyezze meg!” A levegőben lógva Antir ezredes feje egyre kékebbé válik, ahogy kiszorul tüdejéből a levegő. Hörögve próbál lélegezni. Luke még tovább élezi a helyzetet. Majd, amikor az ezredes már kezdi elveszíteni az eszméletét, enyhe lökéssel elengedi – az eszméletlen test a falhoz csapódik, majd elnyúlik a földön. Antir sípolva kapkod levegő után, alig tud megmoccanni. Luke visszanéz a tisztekre és folytatja mondandóját.

Solóék coruscanti lakosztályában beszélget egymással Leia és Mira. A talpig fehérbe öltözött nő azt mondja Leiának, próbáljon erőt gyűjteni. Úgy véli, nehéz időszak következik, de ha Hanék időben érkeznek, megelőzhetik a bajt.

A birodalmi flotta alakzatba rendeződik. Luke egy csillagromboló hídjáról szemléli a flotta manővereit. Egyszercsak megfordul, és elindul a híd bejárata felé. Átsiet egy folyosón, majd belép egy terembe, ahol tizenkét egyenruhás katona várakozik rá. Luke az első emberhez fordul: „Tehát ismeri a feladatát. Vigyázzon, a Coruscant és az épület biztonsági szolgálata rendkívül erős, ne becsülje alá őket. Amikor megkapják a jelet, akkor kezdjék meg a végrehajtást. És ami a legfontosabb: csendben, észrevétlenül hajtsák végre az akciót!” A tiszt bólint: „Értettem, mester. Megteszünk mindent!” Luke arcán egy félmosoly jelenik meg a megszólítás hallatán, majd ismét elkomorodik: „Ezt el is várom! Mehetnek.”

A Falcon a Bespin felhőrétegén suhan keresztül, majd leszáll a főhangárba a felső szintek alatt, a város oldalában. Egy lapos platform nyúlik ki, a Falcon erre ereszkedik le. A nyújtott, a végén kör alakúvá szélesedő platform ezután visszahúzódik, rajta a hajóval. Felhővárosi tisztek állnak sorfalat mellette. A hajó rámpája leereszkedik, Solo és Csubakka előjönnek. Lando és Lobot várja őket. A három barát összeölelkezik. Lando az üdvözlés után Leia felől érdeklődik, majd gratulál Hannak az ikrekhez. Solo hamarosan a tárgyra tér: valószínűleg baj közeledik. Lando arca elkomorodik, és bevezeti Solóékat az irodájába.

Lando irodájából pazar kilátás nyílik a Bespinre. Lando meglepetten hallja Luke legutóbbi tetteit. A sernarti eseményekről nem tudott szinte semmit, ezt nem közvetítette a Holonet. Elképzelhetőnek tartja viszont, hogy támadás érje őket, bár nem tudja, mit lehetne tenni. Ha valóban rajtukütnek, kevesen vannak a támadás visszaveréséhez.

A nemrég látott tizenkét birodalmi katona civil ruhában, feltűnésmentesen halad végig a Coruscant egyik utcáján. Az utca végén Leiáék lakótornya látszik. A katonák szemlélik egy darabig, majd egy félreeső épületbe húzódnak.

A Bespin mellett négy birodalmi csillagromboló jelenik meg. A hangárokból vadászok zúdulnak ki, és a bolygó felé indulnak.

Lando irodájában hirtelen hangos vészjelzés szólal meg. Mindhárman felpattannak, Solo felkiált: „Már itt is vannak!” Csubi üvöltésére válaszul Lando csak hideg fejjel bólint egyet. Mindegyikük előveszi a fegyverét és Calrissian vezetésével kisietnek. A folyosón a fejimplanttal rendelkező Lobot várakozik, aki azonnal közli Landóval az eseményeket. Lando gyors döntést hoz: mivel nincs elég vadászuk, hogy megvédjék a várost, azt azonnal ki kell üríteni. Han szerint a birodalmiaknak a gázkitermelő állomások kellenek, nem a várossal foglalkoznak. A folyosó üvegfalán kinézve látható is, ahogy a hajók a bányaüzemek mellé rendeződnek, és felvillannak a lézereik. Ekkor egy TIE-vadász jelenik meg az ablak előtt, és belelő egyet. Az felrobban, mindenfelé üvegszilánkok záporoznak. A folyosón mindenki a földre bukik. Solo szarkasztikusan megjegyzi: „Persze lehet, hogy tévedtem.” Lando a csuklórádiójába kiabál: felszólít mindenkit, hogy azonnal hagyják el a várost. A TIE-vadászgépek és bombázók közben körbeveszik a Felhővárost, és kilőnek rá néhány rakétát. A startoló mentőkabinok és mentőhajók is sorra hullanak, ahogy a birodalmiak levadásszák őket. A városban már mindenki fejvesztve menekül, csoportosan rohannak az evakuálóhajók emeleteire. A padló helyenként meginog. Egy menekülő csoportra rászakad a plafon. Társaik még időben be tudnak ugrani egy mentőhajóba. Az ajtó bezárul, a hajó hangos szisszenéssel kidokkol a városfalból, majd az űr felé indul.  Épp időben, mert a városnak az a szintje rögtön ezután beszakad. Mindent füst borít el. Landóék a hangárok felé sietnek, amikor egy leomló faldarab az útjukat állja. Csubakka ingerülten felüvölt, de Lando elvezeti őket egy másik úton. Közben a bombázók jól végzik a dolgukat: a város felső szintjén, a lakóépületek között nagy pusztítást csinálnak. Épületek robbannak fel, omlanak össze. Ezalatt pedig a kis mentőhajók folyamatosan indulnak a város középső szintjeiről. Landóék megérkeznek a hangárba. Itt áll Calrissian hajója is, a Lady Luck. Lando arrafelé indul el, Hanékat a Falconhoz küldi. Felrohannak a rámpákon, és hajóik kiszáguldanak a hangárkapun. Kint birodalmi vadászok állják el az utat, de a Falcon előretör és utat nyit a blokádon. Lando hajója követi. Távolról jól látszik, ahogy a felhővárost eléri végzete: apró robbanások borítják el, majd a fő egyensúlyozó tengely megroggyan, és eltörik. A város lassan elbillen, majd több részre esik szét, és eltűnik a lenti, sűrűbb felhőrétegben. Lando kétségbeesetten néz vissza: élete munkája és a rábízott emberek százai puszultak ott. Tehetetlenül néz maga elé. Han hangja téríti észhez, aki közli, hogy még pár romboló várja őket. Valamit sürgősen ki kellene találni, a legjobb lenne elhúzni a csíkot a Coruscantra. Lando lassan magához tér, elfordít néhány kapcsolót a műszerfalon. Agresszív kanyarba dönti a gépet, és mindkét hajó eltávolodik a közeledő TIE-vadászoktól. Amikor végre kitisztul az űr előttük, Lando a hiperhajtómű karjához nyúl, és a csillagok csíkokká alakulnak, ahogy a hajó fénysebességre lép.

Mira felébreszti Leiát, és elmondja, mi történt a Bespinen. Leia kétségbeesik, de Mira megnyugtatja, hogy a férje és Lando is sértetlenül megúszták. „Jaj, tervezőm!” – kiált fel Thripio. Mira folytatja: Han és Lando épp errefelé tartanak. Leia azonnal a szenátusba akar menni, hogy tájékoztasson mindenkit. Ahogy elindul átöltözni, sebtében megkérdezi: Luke ott volt? Mira nem tudja, Solóék nem említették az üzenetükben. „Miért, van jelentősége?” – kérdezi. Leia azt mondja: „Talán… Ugye, vigyázol Jacenre és Jainára?” Mira óvatos mosollyal bólint, és azt mondja, minden rendben lesz. Artu helyeslően füttyent egyet.

Ahogy Leia elhalad a siklók felé, úgy látjuk őt, mintha valakik figyelnék két épület közül. Ahogy elhúz a siklója, a bejárat mellett álló két őrrel két, egyszerre leadott lézerlövés ugyanabban a pillanatban végez.

A szenátusban Leia elfoglalja páholyát, és megnyom egy gombot a műszerpulton. Ez jelzi, hogy azonnal szólni kíván. Mon Mothma ránéz, és látja, mennyire feldúlt. Int a segédjének, aki bejelenti: az elnökasszony megadja a szót Leia Organa-Solo szenátornőnek. Leia felemelkedik a páholyban, és érzelmekkel teli, erős hangon beszélni kezd. Elmondja, hogy pár órával ezelőtt a Birodalom megtámadta és kegyetlenül megsemmisítette a Felhővárost, és átvette az ellenőrzést a bolygó fölött. A Felhőváros kormányzójának sikerült elmenekülnie, és épp útban van a Coruscantra. A Köztársaságnak szerinte minden segítséget meg kell adnia a Bespin megmentéséhez.

A birodalmi katonák előtt kinyílik egy turbólift. Artu azonnal arrafelé fordítja kupolás fejét, és kérdőn csippant. Mira néz rájuk, akinek hirtelen elkerekedik a szeme a rémülettől. A vezető kábítópisztollyal leteríti, a fiatal nő a földre zuhan. Thripio és Artu előjönnek a zajra. A birodalmiak elektromos szikravetővel és egy-egy lövéssel hatástalanítják a két droidot. Artu felvisít. A tiszt int az embereinek, hogy két csoportban gyorsan kutassák át a lakosztályt.

Obra-aski szenátor emelkedik szólásra. Emlékeztet mindenkit, hogy ő előre megmondta, mekkora ballépés volt elszalasztani a leszámolás lehetőségét korábban. És ő volt az is, aki az ellentámadás gondolatát felvetette nemrégiben. Ráadásul most startégiailag is hátrányos helyzetbe kerülhetnek. Ezek a történések is csak azt bizonyítják, hogy a hadsereg irányítása tehetetlen. Mon Mothma visszautasítja a vádat, szerinte a hadsereg minden tőle telhetőt megtett. Leia megszólal: ő figyelmeztette őket, hogy milyen veszély fenyegeti a rendszert, de nem hallgattak rá.

A katonák megtalálják az ikreket, akik halkan nyögdécselnek. Lefújják őket valami anyaggal, amitől nyugodt álomba zuhannak. Felkapják a csöppségeket és elindulnak kifelé. A tiszt marad utoljára. Még egyszer körülnéz, majd egy lézerlövést ad le a földön heverő, eszméletlen Mirára.

Leia hirtelen elhallgat. Először azért, mert rájött, kissé túllőtt a célon: az elnöknőt hozta kellemetlen helyzetbe. Mon Mothma olyan döbbenten és csalódottan néz rá, mintha elárulta volna. Aztán valami mást is megérez, valami nagyon nyomasztót és zavarót. Hallja, ahogy Mon Mothma azt mondja, nem lehet minden rendszert egyszerre megvédeni. Obra-aski azonban sarokba szorítja: tudott, vagy nem tudott az elnöknő a támadás lehetőségéről egy, a Köztársaság stratégiailag rendkívül fontos rendszere ellen? Leia nem várja meg a választ, hanem kisiet a teremből.

Leia siklója megérkezik a lakosztályhoz. Felsiet a saját emeletükre, és meglátja a földön fekvő Mirát. Felsikolt, és könnyes szemmel odatérdel mellé. Fejét a kezébe veszi. Mira már a halálán van. Kezével a belső szoba felé int, és elfúló hangon mondja: „Az… ikrek… elvit… elvitték… Bocsáss…son meg… úrnőm…” Ezután lehunyja szemét. Leia felkel, és átmegy az ikrek szobájába: nyomuk sincs. Artu burkolata elszenesedett és füstöl, Thripio pedig több darabban hever. Leia kétségbeesetten zokog fel.

Az egyik csillagrombolón az admirális beszámol Luke-nak arról, hogy az akció sikerrel járt, a túlerő elsöpörte a köztársaságiakat. Mindazonáltal nem tudja, meddig tudnák tartani a rendszert, ha a Köztársaság komoly erőket vetne be a visszafoglalására. Luke leinti: amíg az övék, addig a lehető legnagyobb termelést kell kikényszeríteni. A Felhőváros elpusztítása különben is csak elterelő hadművelet volt. „Elterelő?” – kérdezi értetlenül az admirális. Luke sokat tudó mosollyal néz rá: „Az ikrek a kezemben vannak. És hamarosan Leia is. Irányítsa a hajót a Tewriim felé!”

Leia könnyes szemmel ül a lakosztályban. Köztársasági őrök járnak végig minden helyiséget. Egy szerelő Artu megjavításán fáradozik. A droid kornyadozva csippant néhányat. Az egyik altiszt odalép a szenátornőhöz, és biztosítja, minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy kiderítsék hogy történhetett ez. Leia fojtottan azt mondja, inkább arra jöjjenek rá, hová vihették a gyerekeit. Ekkor ismerős kiabálás hallatszik. Hanék érkeznek meg. Az őrök először nem akarják beengedni őket, de Csubakka pedig utat nyit közöttük. Bömbölve száguld be az ikrek szobájába. Han is elkerekedett szemmel néz körül, majd észreveszi feleségét. Leia a karjaiba veti magát. Han csitítgatja, és megkérdi, mi történt itt. Leia elmondja: elrabolták Jacent és Jainát. Lando döbbenten hallgatja. Han szemében egy könnycsepp jelenik meg. Aztán fagyos arccal az őrség vezetőjéhez fordul, és keményen megkérdezi, hogyhogy nem tudták ezt megakadályozni. A tiszt hebeg valamit, de Han dühösen otthagyja.

Lando Calrissian a szenátusban beszámol a Bespin megtámadásáról. Egy különleges vendégpáholyban állva beszél. Obra-aski időnként kérdéseket tesz fel neki. Lando elismeri, hogy valóban kapott a támadás előtt figyelmeztetést Solo kapitánytól, de már későn, és amúgy sem tudtak volna mit tenni. A Bespin nem rendelkezett elegendő katonai erővel, úgyszólván védtelen volt. „Köszönjük, Calrissian kormányzó. Ígérem, mindent megteszünk, hogy a Köztársaság ily fontos tagrendszerét kimentsük a Birodalom karmai közül” – fojtja belé a szót Obra-aski. Lando még mondana valamit, de már nem figyelnek rá. Zavartan néz körül, majd feláll és kimegy.

Leia kisírt szemmel, Hant átölelve, elrévedve néz maga elé egy ideig. Lando lép be a lakosztályba. Han ránéz, kérdő tekintetét látva Lando azt mondja, ígéretek elhangzottak, de semmi konkrétum. Úgy véli, egyelőre nem tehet semmit, várnia kell. Hannak hirtelen eszébe jut valami, és gyengéden megkéri Leiát, emlékezzen vissza, mit látott pontosan a látomásban. „Milyen volt az az épület? Nem tudod, hol lehetett?” – kérdezi. Leia csendben töpreng egy ideig, majd beszélni kezd: nem tudja, hol, de egy magas, nagyon magas épület volt. Hatalmas hidak kötötték össze más, szomszédos épületekkel, és a felszín jóval alattuk volt. Landónak támad egy ötlete: megkérdezi, nem az Erawan-rendszer volt-e. Han szerint az nem lehetett, ott a hidak kicsik. Csubi bömböl egyet. Han szerint az a tipp sem jó. Artu ekkor diadalmas csiripelésbe kezd. Mindenki ránéz, de Thripio még két darabban hever, ő nem tud fordítani. Artu egy csatlakozóhoz gurul, és a közeli holopadon megjelennek egy bolygó adatai: a Tewriim-rendszer. Han és Lando egyszerre kiált fel: Ez az! Mindannyian acélos elszántsággal pattannak fel, Leia az övére csatolja a fénykardját és a turbólifthez lépnek.

A Falcon elsuhan a coruscanti épületek fölött, ki az űrbe. A fedélzetén van Leia, Han és Csubakka mellett Lando is. A folyosón Artu gurul végig. A hajó a hipertérbe lép.

A szenátorok előtt most Obra-aski páholya lebeg. Erős hangon mondja beszédét, melyet egy merész gondolattal zár: „A Bespin eleste elvezet a kérdéshez: alkalmas-e az elnöknő arra, hogy ilyen válságos pillanatban vezesse a Köztársaságot?” Az elmúlt hónapok eseményei szerinte mindenesetre kétségessé teszik ezt. Mon Mothma segédje rendreutasítja a szenátort, mondván, hogy megsértette az elnöki tisztséget és az elnöknőt. Adgarta ekkor felszólal: azt javasolja, szavazzanak arról, hogy továbbra is megtartsák-e bizalmukat az elnöknő személye iránt. Több másik, Obra-aski pártján álló szenátor is támogatja a javaslatot.

A Falcon kilép a hipertérből és feltűnik előtte a Tewriim. Nem sokat teketóriázik, azonnal a felszín felé suhan. Egy sziklás, ködfoltos bolygó ez. A felszínén hatalmas, lapos síkságok vannak, belőlük robosztus, toronymagas épületek emelkednek ki. Ezeket helyenként többmérföldnyi hosszúságú, a hatalmas méretek miatt roppant keskenynek tűnő hidak kötik össze egymással. Ilyen rácsos alakzatokba rendeződő építményekből tevődik össze a felszíni épületek nagy része. Lando azt mondja, úgy tudja, a birodalmiak már elhagyták ezt a bázist. Han helyesbít: még van néhány támaszpont a bolygón, bár valóban kevesebb, mint a lázadás idején. Kíváncsi is volt rá, mi ennek az oka. A pilótafülkében Leia előremutat: a levegőből jól látni, hogy három birodalmi rohamosztagos indul őrjáratra egy toronyból. Felpattannak antigravitációs robogóikra, és elszáguldanak. Ez az épület jellegzetesen eltér a többitől: nem lapos a teteje, hanem kinyúlik belőle egy félig lerombolt kisebb torony. Miután eltűntek, Han pedig leteszi a hajót a szomszédos tetőn. Magukhoz veszik fegyvereiket. A hajó rámpája leereszkedik és ők kilépnek a szabadba. Leia előveszi a fénykardját, de még nem kapcsolja be. Látszólag két út áll előttük: jobbra előre egy híd vezet át közvetlenül, bal felől pedig egy lépcsősor nyúlik a mélybe, ahol szintén van egy átvezető híd. Kettéválnak: Csubi és Lando balra mennek a lépcsőhöz, Han és Leia Artuval együtt jobbra, a hídra. Ez elég hosszú, és a vége csak homályosan látszik a köd miatt. Alattuk ködbe vész a felszín is. A mélyben óriási madárszerű lények röpködnek, bőrös, többméteres szárnyuk szinte nem is moccan, ahogy siklanak a levegőben. Időnként vérfagyasztó rikoltásokat hallatnak. Han lenéz, majd megszólal: „Valami rossz érzésem van.”

Landóék lesietnek a lépcsőn. Ahogy leérnek, egy tágasabb terembe jutnak, ahol pár rohanosztagos áll. Még nem vették őket észre. Csubival egymásra néznek: mi legyen. Lando suttogva azt mondja, csendben kéne elintézni őket. Csubi erre beront a terembe, és mind a négy birodalmit lelövi nyílpuskájával egy pillanat alatt. A lövések visszhangoznak a teremben, és néhány műszerpult is felrobban. Lando szárazon megjegyzi: „Csendben.” Csubakka válaszul bömböl egyet. A teremben vörös jelzőfény villan fel: riadójelzés.

Han és Leia végre átérnek a szomszédos toronyba. Félhomály fogadja őket, ahogy belépnek a torony belsejébe. Leia óvatosságra inti férjét. Han csendesen bólint. A belső tér tele van szeméttel, amit birodalmi csapatok hagytak maguk után. A terem hátuljában két hatalmas kapu látszik. Egy darabig tétováznak, majd Leia elindul a bal oldali felé. Han követi. A folyosón Artu sivítani kezd. Han megpördül a sarkán, tüzelőállásba helyezkedik és lő. Leia bekapcsolja kardját. De téves riadó volt, csak egy kétméteres ezerlábú mozdult meg mögöttük. Mindketten kifújják a levegőt. Han rosszallón néz a droidra, mire az bocsánatkérően csipog. Han megjegyzi, ahogy belépnek a kapun: furcsa, hogy nincs itt egy rohamosztagos se.

Lando és Csubakka egy folyosón rohannak végig, hat birodalmi katona üldözi őket, és folyamatosan tüzelnek rájuk. Csubiék időnként vissza-visszalőnek, a katonák szépen hullanak.

A folyosó, amin Hanék mennek, lejteni kezd, majd egy lépcsősorba torkollik. Végigsietnek rajta, Artu egyre jobban lemarad. Végül teljesen elveszti őket, és kétségbeesetten forgatja szenzorait körbe-körbe. Amikor leér, Hanék már sehol nincsenek. A lépcsősor alján három ajtó van. A kis droid némi tétovázás után találomra bemegy a jobb oldalin.

Landóék elérnek a lenti átvezető hídig, és ott újabb szakasz rohamosztagossal találják szembe magukat. Ott, az épület kijáratánál két tűz közé kerülnek, bár hátulról csak hárman lődöznek rájuk. Nincs más választásuk, felveszik a harcot.Egymásnak háttal állva Csubakka hátrafelé tüzel, Lando előre.

Egy folyosón haladva Leia hátranéz, és észreveszi, hogy Artu eltűnt. Már épp szólna Hannak, amikor megérez valamit. Odakiált neki, hogy vigyázzon, majd félreugrik, Han pedig az ellenkező irányba lendül. Még épp idejében, mert a plafonon egy hatalmas fém merevítőrúd kifordul a helyéről, és a mellette lévő szikladarabokkal együtt lezuhan. A törmelék eltömi a folyosót, elválasztva egymástól Hant és Leiát. Leia ijedten kiált fel, de Han visszhangos hangja megnyugtatja: jól van, semmi baja. Leia fénykardjával megpróbálja keresztülvágni magát a törmeléken, amikor a háta mögött kísérteties zümmögés hangzik fel. Döbbenten fordul meg. Ekkor látja, hogy az út egy  rég nem használt generátorterembe vezet, melynek hátsó falában egy ionizációs reaktor van. A generátor most újra bekapcsolódott, és halk zümmögése betölti a csarnokot. A reaktor ragyogó, de ilyen távolságból gyenge kékesfehér fénye megvilágítja a terem hátulját. A világosabb háttér előtt egy sötét alak körvonalai látszanak. Han megkérdezi, mi történt. Leia azt mondja, talált valamit. Furcsa hangjától Han meglepődik, és azt mondja, keres egy másik utat, Leia maradjon ott, ahol van. Leia elindul a terem felé. Han elrohan a másik irányba, újra fel a lépcsőkön.

Artu kétségbeesetten keringőzik a folyosókon, mígnem egy műszerpulthoz ér. Rákapcsolódik egy aljzatra, és megpróbál információhoz jutni.

Leia felmegy az utolsó pár lépcsőfokon is, és megáll a terem közepén. A csarnok az épületblokk szélén található a felső szinten, tulajdonképpen ez alkotja a kisebb tornyot. A teteje és egyik oldalfalának felső része hiányzik, kilátni az ég ragyogó kékjére. A nap ferdén beeső fénye is csak a terem hátulját éri. A generátor a hátsó falat foglalja el, mellette kétoldalt egy-egy ajtó van. A bal oldali egy szomszédos műszerszobából nyílik, a jobb oldali pedig a szabadból, egy hídról. Kis csend után az alak megszólal: „Sokat feljődtél, mióta nem találkoztunk.” „Luke!” – kiáltja Leia halkan. „Eljöttél hát hozzám. Tudtam, hogy így lesz.” – folytatja Luke. Leia megkérdezi, mi van az ikrekkel. „Itt vannak?” – kérdi. „Ne aggódj, biztonságban vannak nálam.” „Luke, add vissza őket! Az én gyerekeim!” „Természetesen. De előbb beszélgessünk.” „Miről?!” – kérdi Leia, szinte hisztérikusan. „Az Erő útjairól. Be kell fejeznem a képzésedet.” „Luke, te megőrültél! Miről beszélsz?! Átálltál a sötét oldalra! Megölted a barátaidat! Mi lett belőled?” „Mi lett belőlem?! Arra vagy kiváncsi, mi lett belőlem?!” – kérdez vissza Luke, majd előbbre lép, hogy Leia láthassa a forradásait és mechanikus bokáit. Leia döbbenten néz fivérére. „Ezt ti csináltátok belőlem!” „Te elárultad a Köztársaságot!” – kiáltja Leia. Luke hidegen válaszol: „Én nem árultam el a Köztársaságot, a Köztársaság árult el engem. Én rendet akartam teremteni, de ti nem akartátok.” „A sötét oldalról beszélsz” – hívja fel testvére figyelmét Leia. „A sötét oldal? Nem. A hatalmasabb oldal. Az Erő igazi természete, amely ellenállhatatlan hatalommal ruházza fel birtokosát. Egymagam erősebb vagyok, mint a csapataitok.” „Mégis kudarcot vallottál a Sernarton.” „Nem! Akkor még nem értettem az Erőt. A heves érzelmek, Leia! Ezek adják az Erő igazi hatalmát! Át kell engedned magad nekik, és meglátod, legyőzhetetlenek leszünk. Te és én, újra együtt.” „Luke, én soha nem állok át az oldaladra, ha az azzal jár, amit most művelsz. Térj vissza közénk, és akkor együtt leszünk.” „Vissza? A Köztársaság söpredéke közé?! Én… mi sokkal többek vagyunk azoknál! Jedik vagyunk, a galaxis urai lehetünk!” „A Jedik a béke őrei voltak, nem ezt mondtad? Nem pedig uralkodók!” „Én a béke őre vagyok. Békét és rendet teremtek, úgy, ahogy eddig senki nem tudta.” „Ó, Luke, ha látnád magad! Ben nagyon csalódott lenne, ha még élne.” „Ben?! Ne beszélj nekem róla! Ő is elbukott. Ugyanúgy nem értette meg az Erőt, ahogy te sem! De én megmutatom, mi az igazi hatalom.” „Luke, térj észhez. Add vissza a gyermekeimet!” Luke elmosolyodik: „Állj át, és ismét veled lesznek. Együtt, mi négyen.” „Ezt nem teheted!” „Nincs más választásod” – állapítja meg Luke könyörtelenül. Leia erre elszántan bekapcsolja  kardját. „Úgy. Ám legyen” – mondja fagyosan Luke, és előveszi új kardját. Amint bekapcsolja, ragyogó vörös fénypenge vágódik elő. Leia döbbenten nézi Luke fegyverét. Luke incselkedni kezd vele: „Az ikrek kellenek? Gyere, vedd el!” Leia tétovázik, majd nekitámad Luke-nak. Ő fél kézzel hárítja a támadást, és félrefordítja Leia pengéjét. Leia hátralép, és kivédi Luke visszavágását.

Han vadul rohan végig a sötét folyosón, de nem talál utat lefelé. Rádión szól Landóéknak, hogy jöjjenek ide, ha tudnak.

Landóék már csak két rohamosztagossal lövöldöznek, amikor meghallja Han hangját a rádióból. Az övéhez nyúl, de a készülék nincs ott. Ijedten néz körül: a rádió ott hever nem messze tőle, a híd szélén, a katonák tűzzónájában. Halk káromkodással előrevetődik, miközben Csubi fedezi. Az egyik rohamosztagos kibújik a fedezéke mögül, és lead egy lövést, de célt téveszt. Lando megkaparintja a rádiót, és válaszol Hannak: „Igyekszünk, ahogy tudunk, de még akadt egy kis dolgunk.” Befejezi az adást, és viszonozza a birodalmiak tüzét. Az egyik rohamosztagost hátraveti egy találat, és hangos üvöltéssel zuhan a hídról a mélybe.

Han elérkezik egy ajtóhoz, amit átlépve egy  hosszú konzolsort pillant meg. Vörös fények villognak rajta, és bonyolult diagramok váltják egymást a képernyőkön. Egy harminc méter hosszú, ívelt falú, viszonylag keskeny irányítószobában van, mely a generátor mögött helyezkedik el, és annak hátsó fala képezi a terem egyik oldalát. Han rohan tovább. A távolban kékesfehér derengést lát.

A generátorteremben a két harcos – a volt Jedi és a majdnem-Jedi – kerülgetni kezdi egymást. Hamarosan újra összecsap a kék és a vörös fénypenge, majd ismét szétválnak. Leia igen óvatos, hiszen Luke sokkal képzettebb vívó, mint ő. Luke beszélni kezd: „Ne küzdj a sorsod ellen. Nincs esélyed.” Leia válaszul egy csapást indít fentről, amit Luke vízszintesbe fordított karddal hárít, majd ellentámadásba megy át. Igen gyorsan küzdenek, a támadó-védő szerepet cserélgetve. Leia egyre ügyesebb, és ennek Luke is örül: „Igen! Csakugyan jobb vagy, mint voltál.” Leia lendülete megakad, amit Luke könyörtelenül kihasznál, és pár lépéssel hátrébb szorítja a testvérét, a generátor felé. „Luke, ne! Ne csináld ezt!” – próbálja Leia észhez téríteni Luke-ot, de az nem válaszol neki. Újabb csapásokat mér rá, egyre könnyebben, ahogy Leia fárad, és gyengül az ereje. A lány egyre hátrébb szorul, mígnem Luke kiüti kezéből a kardját. Luke a vörös kardot Leia mellkasának szegezi: „Legyőztelek. Állj át, és megmenekülsz te is és az ikreid is!” Leia kétségbeesetten néz fivérére. Ekkor jelenik meg Luke háta mögött Han, aki egy pillanatra lemerevedik, látva a helyzetet, majd azonnal tüzet nyit Luke-ra. Luke bal kezében még mindig a kardot tartja Leiához, a másikkal pedig kinyúl az Erővel, és elragadja Han fegyverét. Irtózatos erejétől az darabokra esik szét a kövezeten. Egy újabb mozdulat a jobb kézzel, és Han hátravágódik. Leia azonban ezalatt az Erővel magához húzta kardját, és most rátámad Luke-ra. Őt ez meglepi, nem számított ilyen koncentrációra a testvérétől. Mindazonáltal nem okoz neki gondot, hogy ellenálljon a kék pengének.

Lando és Csubakka végigfutnak a hídon, amelyet eddig elzártak a birodalmiak. A híd közepén a gyíkmadarak megtámadják őket, de néhány lövés után sivítva odébbszállnak. A híd bejáratánál Csubiék egy kék-vörös fényfoltot látnak meg. Már majdnem lőni kezdenek rá, amikor meghallják az ismerős csivitelést és felismerik az Artu kupoláján lévő jelzőfényt. Lando rákiált: „Artu! Tudod, merre kell menni?” Artu igent csippant, és fejét oldalra fordítva mutatja az utat a generátorterembe.

Luke és Leia pengéje öszeakad. Mindketten a másik felé próbálják fordítani a kardokat. Han közben nagy nehezen feltápászkodik, és Luke felé indul. A két kard szétválik, a küzdőfelek pár métert távolodnak egymástól. Luke a fegyvertelen, de elszánt fickóra néz, ajka gúnyos mosolyra húzódik. Kinyújtja felé az egyik kezét, és ujjaiból kék villámok vágódnak ki. Azok eltalálják Hant, aki felüvölt fájdalmában. Luke ujjainak másik apró mozdulatával egy lökéssel odavágja Hant a túlsó falhoz, aki eszméletlenül terül el a lépcsőkön. Luke nem is foglalkozik vele többet. Leia igen dühös lesz, és vadul rátámad testvérére, aki egy pillanatra meginog. Leia agresszíven csapkod, és Luke alig tud kitérni a penge elől. Hátrál egy kicsit, majd visszanyeri egyensúlyát és önbizalmát. „Látod? Ilyen az Erő igazi hatalma. Mindenki teljesen tehetetlen ellene. És te már kezded érezni, Leia. Megérthetnéd és uralhatnád te is!” Eközben ismét ő kerül fölénybe, mégpedig ijesztő módon. Szuggesztív hangja szinte megbéklyózza testvére akaratát, megnehezítve az ellenállást mentálisan és fizikailag is. „Hát nem könnyebb így? Korlátok nélkül? Csatlakozz hozzám, és együtt hatalmasak leszünk.” Leia egy pillanatig sem gondolkodik: „Nem, Luke. Soha nem állok át!” Luke arca grimaszba csavarodik: „Hamarosan másként fogsz gondolkodni.” Ezzel hirtelen elfordul, és egy hatalmas csőrengeteget borít a jobb oldali ajtó irányába, amelyen ekkor érkezne meg Lando és Csubi. Leia odakiált nekik, Csubi válaszul elbődül, de a csövek elállják az útjukat. Leia segítséget kér, és szól, hogy Han is itt fekszik. Csubi ettől teljesen elveszíti a fejét, és vadul hajigálni kezdi a törmeléket maga előtt. Lando segít neki, majd rájön, hogy teljesen felesleges. Artu figyelemfelkeltően csipog neki. Lando ránéz, majd eszébe jut: „Persze, a Falcon!” Artu helyeslően csippant, és elindul visszafelé a hídon. Lando is visszarohan.

Luke félreüti Leia kardját, és az messzire repül. A húga hátraugrik a teremből nyíló híd felé, kimerülten liheg. Luke folytatja húga megkísértését: „Leia. Ne akard, hogy bárkit is elpusztítsak. Ha rákényszerítenek, megteszem. Rajtad múlik. Állj mellém, és ezeket elengedem. Te pedig felnevelheted a gyermekeidet egy nyugodt, békés világban. A rendben, amit mi teremtünk.” „Ez a te rended, Luke? Én nem kérek az ilyen a rendből. Semmiben nem különbözik attól, amit a Császár csinált!” Csubakka eközben a törmelék nagy részét félrehajigálta, és most elemi erővel ront Luke-ra. A Jedi könnyedén hárítja a nyílpuskából záporozó lövedékeket a kardjával. Leia Hanhoz szeretne rohanni, de Luke elzárja előle az utat. Ahogy a felbőszült vuki a közelébe ér, Luke az Erővel megragadja, felemeli és fojtogatni kezdi. Csubi vadul kapálózik a levegőben, Luke pedig kilép a hídra, és a vukit kilógatja a százméteres mélység fölé. Barátja üvöltésére Han lassan kezd feleszmélni. Leia tétovázik, kinek segítsen, majd átrohan férjéhez. Luke is döntésre jut: elengedi a még mindig szabadulni próbáló Csubakkát, aki vérfagyasztó üvöltéssel zuhanni kezd. Hamar földet ér: a Falcon emelkedik fel alulról, a felső részén a tányérantennába kapaszkodó Csubakkával. Lando elégedett mosollyal, Artu csiripelésével kísérve bekapcsolja a könnyű lézerágyúkat, és tüzet nyit Luke-ra, miközben Csubi bemászik a tetőnyíláson. A sötét lovag kardjának egy űrhajó lézere már sok, Luke hátrálni kezd. Leiáék azonban így csapdába estek. A Falcon ívben elfordul, emelkedik egy kicsit, és nehézágyúival megsorozza a tornyot, mire annak fala részben leomlik. A törmelék egy pillanatra elsötétít mindent, majd fénycsóva tűnik fel: kiút Han és Leia számára. Néhány nagyobb kőszikla pedig elválasztja egymástól Luke-ot és Leiáékat. Luke feleszmél, berohan, és látja, ahogy Leia kék kardjával utat vág maguknak, majd Hant támogatva kimenekül a csarnokból. Luke félrehányja a köveket, és kiront a szabadba. A Falcon leeresztett rámpával lebegve várja Hanékat. Felsietnek, és a rámpa felcsukódik. Ahogy látja elsuhanni a hajót, Luke dühödten ökölbe szorítja kezét, és kikapcsolja kardját.

Luke visszatért Had Abaddonra. Az admirális Luke akciójának sikeréről érdeklődik, és megkérdezi, miért kellett hagynia őket elmenekülni. A csillagromboló vadászaival szerinte elkaphatták volna a teherhajót. Luke azt mondja, csak Leia a fontos, és ő még nem állt készen. De előbb-utóbb el fog jönni hozzá, mert nála van az, ami neki a legdrágább. Ekkor gyereksírás hallatszik a háttérből, és mindketten megfordulnak. Az admirális ekkor látja először az ikreket. Luke közelebb lép hozzájuk, fagyos arca mosolyra húzódik, ahogy rájuk néz és megsimogatja őket: „Igen. Hamarosan újra megpróbálja” – mondja.

Leia, Han, Csubakka és Lando a Coruscant egyik sírkertjében állnak Mira friss hantja előtt. Leia virágot tesz a sírra, majd hátralép. Wedge lép tapintatosan mellé, és halkan ismerteti a legutóbbi történéseket. Mon Mothmát leváltották, ideiglenesen Obra-aski szenátort nevezték ki ügyvezető elnöknek. Ő pedig mozgósította az egész hadsereget. A Zsiványkommandó is hamarosan csatába indul. A hírek hallatán még jobban elkomorodnak, szomorúan nézik a város feletti csillagos eget. Leia arcán egy könnycsepp folyik végig, ahogy eszébe jutnak a gyermekei, akik most Luke kezében vannak.

 VÉGE