2010 augusztusában keresett meg Louise Brown, a Dorling Kindersley
kiadó marketingigazgatója azzal, hogy a kiadó egy
Guinness-rekordkísérletre készül a LEGO-val közösen: a világ legnagyobb
Lego-mozaikját akarják elkészíteni. Mivel a rendezvény apropóját egy új,
Star Wars-témájú kiadvány megjelenése adta, magától értetődően egy Star
Wars-képet szerettek volna a rekordkísérlet alapanyagául. Louise azért
keresett meg, mert a szervezők választása a sagaposzteremre esett.
gy ilyen felvetésre
nem mondhattam nemet: megkezdődtek az előkészületek, melyek között a
legfontosabb a poszter Lego-mozaikba való átalakítása volt. Az eredeti
kép 4000*2545 pixeles, azaz több, mint 10 millió képpontból áll, és kb.
16 millió színt tartalmaz. Ehhez képest a Lego-elemek mérete miatt a
mozaik felbontása 960*400 Lego-pixel, mindössze 12 színnel. A kép
elkészítéséhez 384 ezer Lego-kockát kell felhasználni, ami tekintélyes
méretű, közel 100 négyzetméteres végső mozaikot jelent (és óriási
munkát), viszont nyilvánvaló, hogy az eredeti poszter felbontását nem
tudja elérni. Persze a mozaik nem arra való, hogy valaki egy méterről
nézze: a "pixelek" messziről nézve (főleg fotón vagy mozgóképen, a
kisebb felbontás miatt) elő tudják idézni a fotorealisztikus illúziót.
Az eredeti poszter
alsó része le lett vágva, a viszonylag kevés információ, a nagy
feketeség és a sok szöveg miatt, így a IV. rész tróntermi jelenete
kimaradt a mozaikból. Az epizódokat a Tatuin bolygóíve alá írt római
számokkal jelezték. Rákerült továbbá a képre négy logó: a LEGO és a
Dorling Kindersley mint a két szervező logója a bal felső sarokba, a
STAR WARS logó a jobb felső sarokba, az én logóm pedig a bal alsóba.
(Azért döntöttem úgy, hogy az aláírásom helyett a logóm felirata
szerepeljen, mert a viszonylag kis felbontás miatt olvashatatlan lett
volna. Persze a kézírásom sokak szerint nagyfelbontásban is
olvashatatlan.) Az egész rekordkísérlettel kapcsolatban az egyik
legfontosabb dolog számomra az, hogy a képnek át kellett mennie a Lucas
Licensing ellenőrzésén, ahol eldöntötték, hogy képviselheti-e a
poszterem a Csillagok háborúját. 2007 végén egyszer már felmerült ez a
dolog, akkor a Lucasfilm licenszpartnere, az Official Pix akarta
forgalmazni a posztert, viszont az engedélyeztetési folyamat valahol
elakadt. Most nem ez volt a helyzet: a poszterem hivatalos jóváhagyást
kapott, ami tudtommal még nem esett meg rajongói képpel. Annak is nagyon
örülök, hogy a kiadó mint licenszpartner hozzáfért a Lucasfilm saját,
hivatalos képanyagához, és onnan is választhattak volna alapanyagot,
mégis az én rajongói montázsomat választották. További apróság, hogy a
mozaik alapja javaslatomra a sagaposzter javított verziója lett,
Wickettel, Wedge-dzsel és a bikinis Leiával.
A
mozaik kirakásának gyakorlati kérdéseivel az angol Lego-rajongókat
tömörítő The Brickish Association tagja foglalkoztak. Ők alakították át
a képet, és ők osztották fel 1500 db Lego-panelre (60 oszlop, 25 sor),
panelenként 16*16 db 2*2 méretű Lego-elemmel. Mindegyik panelhez
nyomtatott sablon készült, rajta a panel számával, a sor-oszlop
pozícióval, és a kirakandó 256 elemű mintával. Már ez az 1500 lap is
tisztességes méretű kupacot alkotott, viszont ezzel az előkészülettel
nagyban megkönnyítették a mozaikot kirakó önkéntesek munkáját.
A rekordkísérlet
helyszínéül olyan termet kellett
választani,
amelynek galériája is van, hogy megfelelő távolságból lehessen nézni a
képet, ahol már nem látszik pixelesnek. A választás a Shoreditch Town
Hallra esett, amely a Towertől északra található, és igen szép nagyterme
van, ahol bőven elfért a tervezett mozaik. A szervezők asztalokat raktak
le a terem oldalai mentén, melyekre színek szerint előválogatva kerültek
ki a Lego-kockák. Az érkező önkéntesek mindegyike kapott egy zöld
Lego-panelt és egy sablont. Az asztaloknál elkészíthette a művet, amit
aztán átadott
a Brickish Association embereinek, akik elhelyezték az új elemet az
elkerített mozaikban.
A látogatók
általában nem léphettek a mozaik közelébe, távolabbról fotózták a
panelek behelyezését. A kirakás október 23-án, szombaton délelőtt 10-kor
kezdődött. Az első nap végére a mozaik egyharmada készült el: a
legkönnyebb, de egyben legunalmasabb részek, nagyrészt tökfekete
panelekkel. (Kicsit sajnálom is azokat, akiknek ilyen panelek jutottak.)
Az önkéntesek 99%-ban családok voltak: gyerekek és szüleik készítették a
mozaikelemeket, nagy lelkesedéssel.
Én is részt vettem a
rekordkísérleten, négy gyönyörű napot töltöttem Londonban. De ha már ott
voltam, egyéb programokat is terveztem, főleg múzeum- és
publátogatásokat. :) Szombaton érkeztem, és a National Gallery
meglátogatása után mentem át a Shoreditch Town Hallba, kicsit később,
mint terveztem: mindössze húsz perccel érkeztem az ötórás zárás előtt.
Ezt vasárnap helyreigazítottam, akkor az első utam oda vezetett, és kora
délutánig figyeltem a készülő képet. Sőt, kedvet kaptam egy-két panel
kirakásához is. Elkértem Yoda fejének két paneljét, és ezeket én raktam
ki és helyeztem el a mozaikban. Délután a Bunhill Fields temetőbe
mentem, ahol William Blake sírja van, majd a Tate Britain következett.
Hétfőn
rendkívül nagy volt az érdeklődés, a lépcsőházban kanyarodott az
önkéntesek sora. Ekkor forgatott a rendezvényen a brit Channel 4 stábja
is - hát persze, mindenki a kész képre volt kíváncsi. :) Az eredetileg 4
órára tervezett befejezésre már akár délben is sor kerülhetett volna, ha
a szervezők nem lassítják be az építkezést. A képeken az utolsónak
betett panelt láthatjátok, és azt a szerencsés kisfiút, aki
elhelyezhette a "zárókövet". A sablonlapra rá volt írva, hogy "THE LAST
ONE!!!". Mint azt a starwars.hu közvetítésében láthattátok, kora délután
készült el a mozaik, ekkor készültek el a sajtófotók is:
Ez a kép még az utolsó
simításokat mutatja:
Természetesen rólam is
készült fotó a mozaik mellett:
A kész mozaik
részletei:
Hétfő délben érkeztek
meg azok a független ellenőrök, akik hitelesítették a rekord elkészültét
és a kész mozaik méreteit. Lézeres távolságmérővel és hagyományos
mérőszalaggal is többször ellenőrizték a képet. A mozaik végső,
hivatalos mérete: 15,34 méter széles és 6,385 méter magas, ami közel 98
négyzetméteres területet jelent. A korábbi rekord 80,48 négyzetméter
volt. A Guinness a közeljövőben fogja kiállítani a rekord hivatalos
elismerését tanúsító oklevelet; remélem, a következő könyvbe is bekerül
majd (a sok rekord miatt az utóbbi években a Rekordok könyve már csak az
aktuális rekordok egy részét tartalmazza, a szerkesztőknek válogatniuk
kell).
Végül eljött az ideje
a sagaposzter-mozaik lebontásának, a paneleket ugyanis egy
gyermeksegélyező szervezet kapta meg ajándékba. A paneleket a szervezők
bedobozolták, két részlet kivételével. A DK logót a kiadó fogja
kiállítani a londoni székházában, egy másik darabot pedig a korábbi
rekorder, az ohiói Toy and Plastic Brick Museum kap meg, hogy
kiállíthassa (aztán persze valamikor megdönti majd ezt a rekordot is :).
|